Magyar
Solymászatért
SOLYMÁSZAT
A solymászat, mint ma is élő ősi hagyomány a legártalmatlanabb a környezetére, ezért a fennmaradása érdekében egyik legfőbb célunk, hogy minél szélesebb tömeggel tudjuk megismertetni e hagyományápolással együtt járó gondolkodás módot, a környezet és természet védelmének szükségességét.
Solymászat történelme
Nemzetünknek már az eredetmondái is a vadászathoz vezethetőek vissza. Jelen van egyaránt a szakralitásban és a középkorban íródott krónikáinkban.
Az írásbeliség előtti időkből a szájhagyomány két eredetmondánkat – a Turul és a Csodaszarvas legendánkat – megőrizte. Mindkettő, a Turul legenda közvetetten, a Csodaszarvas legendája pedig közvetlenül kapcsolódik a vadászathoz!
https://turul.info/monda/ahonfoglalaslegendaja
foldiutikalauz.hu/a-csodaszarvas-legendaja/
A Turul legenda az Árpád-ház eredetét, illetve Álmos fejedelem születését regéli el. Sokféle forrás igazolja, hogy a turul, a legendák legkiválóbb, szinte földöntúli erényekkel rendelkező solymászmadara.
A solymászat legalább 4000 éves múltra tekint vissza, létezésére a legkorábbi időkből is fennmaradtak bizonyítékok. A gyűjtögető-nomád vadász valahol Belső-Ázsia pusztáin tartott, nevelt és szelídített vadászmadarat, mely ösztönének engedelmeskedve vadászni kezdett majd visszatért az emberhez. Így indult hódító útjára a solymászat.
A magyarság solymászati múltja több, mint ezer évre tekint vissza, hozzá tartozik a magyarságtudathoz, és végig vonult az egész történelmünkön. A honfoglaláskor már egy solymászatot magasan művelő nép jött a Kárpát-medencébe, virágkorát hazánkban az államalapítástól az 1600-as évekig élte. Később már számos feljegyzés, írásos emlékmű, dombormű tanúskodik a Magyarországon virágzó solymászatról, végigvonul a magyar történelmen, királyok, uralkodók űzték, és egészen a 17. századig meghatározó szereppel rendelkezett, de máig fennmaradt Magyarországon.
A legelső európai vadászkönyv, II. Frigyes császár, De artevenandi cum avibus (A madarakkal való vadászat művészetéről) című könyve, 1210. körül a solymászat témakörében íródott.
A középkori solymászat az udvari, lovagi kultúra része, a testedzésnek értelmet adó sport. A kereszténység és a lovagi kultúra terjedésével az udvari solymászat is közelített a nyugati kultúrkörhöz.
A solymászat középkortól a reformkor végéig a királyi udvartól, a főnemességen át, a kisnemesekig, részben a mindennapok gyakorlata, részben reprezentációs és politikai célokat is szolgáló tevékenységet jelentett.
Napjainkban újra egyre fontosabb szerepet tölt be a magyarság kultúrájában. A közösségek a vadászmadarak betanítása, tenyésztése, felnevelése, tradicionális solymászati felszerelések készítése mellett foglalkoznak a történelmi solymászmúlt feltárásával és hagyományainak ápolásával, a solymászati tudás átadásával is.
A solymászat hagyományőrző szerepe vitathatatlan, ismert hagyomány Európában, Ázsiában, a Közel-Keleten, a Kaszpi-tenger vidékén, Észak-Afrikában, Észak- és Dél- Amerikában egyaránt.
A hagyományos vadászati módok közül legnagyobb létszám világszerte a solymászoké, valamint a legrangosabb elismerésben is eddig a solymászat részesült, mint UNESCO kulturális világörökség, és sok országban a nemzeti kulturális örökség része.
Hazánkban 2010-től a Védett Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén szerepel, 2012-től „A solymászat élő öröksége” címmel, multinacionális felterjesztésként az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján szerepel valamint 2013-tól a HUNGARIKUM kitüntető cím birtokosa is.
Védjegyek
A solymászat ismertetése
A solymászat röviden ragadozó madárral történő vadászatot jelent, bővebben egy életformát és az azt élő közösséget, amelynek a középpontjában a solymászat áll. Ide tartozik a ragadozó madarak és a természet szeretete, a vadászat ismerete ugyanúgy, mint a vadászmadarak betanítása, tenyésztése, felnevelése, tradicionális solymászati felszerelések elkészítése, használata, a történelmi solymászmúlt feltárása, a hagyományok ápolása, szemléletformálás és tanítás, a solymászati tudás átadása, solymászati rendezvények szervezése és megtartása, közösségépítés, helyi közösségek bevonása, továbbá a solymászat képviselete hazai és nemzetközi rendezvényeken.
A solymászok egyik legfontosabb célkitűzése, a kultúrák közötti párbeszéd erősítése, a társadalmi tudatformálás révén a természet védelmének és szeretetének megerősítése.
A solymászat, mint hagyományos vadászati mód világszerte reneszánszukat éli. Míg a modern lőfegyverrel vadászók száma világviszonylatban csökken, a solymászatot gyakorlóké folyamatos növekedésben van, tehát részvételi arányuk a világ vadászatában javukra változik. Különlegességük, jobb társadalmi elfogadottságuk folytán, napjaink és a jövő vadászatának jelentős tényezőivé válnak.
A solymászat apáról fiúra öröklődő tudás és hagyomány. A városi ember közvetlen kapcsolata a természettel. A természeti törvények egyértelmű felismerése, és ezek az emberi társadalomban egyre torzuló képének helyes irányba terelése fontos feladat.
A solymász bemutatókon testközelből szerezhetnek az érdeklődők tapasztalatot, információt, a ragadozó madarakról, ellentétben a torz virtuális világ képeivel.
A solymászok a hiedelmekkel ellentétben védik a természetet a ragadozó madarakat. Ebben az esetben nincs nagy terítékű vadászat, ami azt mutatja, hogy a vadonélő lehetséges préda állományra a solymászat nincs hatással. Viszont nap mint nap viszik a sólymokat tréningezni, hogy szárnyas vadásztársuk mozgásigényét kielégítve komfortosan, egészségesen éljen. Tehát ezek az emberek, akik e nemes hagyományt ápolják, járják az erdőt, mezőt, látják a bekövetkező negatív, illetve pozitív változásokat, ahogy az ember a szűkebb és tágabb környezetében hat a természetre. Értik és látják az egyes ember mikro és az ipar, mezőgazdaság makro hatását is, természet körforgását. Közvetlenül tapasztalják a vadvilág, rovarvilág élőhelyeinek szűkülését, a mezőgazdasági, háztartási kemikáliák használatának dominó hatását az élővilágra.
Ez a hagyomány a vallásokon és kultúrákon átívelő kapocs, nem számít a társadalmi ranglétra, a vallási hovatartozás, a nemzetek kultúrája közötti különbség, nemi identitás, a közös érdek a ragadozó madarak védelme és e hagyomány ápolása minden különbségen átível. Célunk a föld távolabbi solymász társadalmát megszólítani, hogy az IAF-hez hasonlóan felhívjuk a figyelmet természetben folyó negatív változásokra. Elvünk, hogy minél több irányból kongatjuk a harangot, annál hangosabb, és a társadalmi gondolkodásra így hatással lehetünk.
A solymász vadászat
- kiemelt jelentőségű a magyar nemzet történetében, mély történelmi gyökerekkel rendelkezik, több ezeréves tudást és kultúrát hordoz;
- az egyik legősibb vadászati mód, ezért a mai vadászat elődjének tekinthető, nélküle a mai vadászati kultúra bemutatása elképzelhetetlen;
- alternatívát jelent a technika minden vívmányát felvonultató vadászati irányzatokkal szemben;
- a solymászat a legkevesebb vadat ejtő vadászati mód, így a vadkímélő követelményeknek messzemenőkig megfelel;
- összhangban működik az állatvédelmi elvekkel, a vadászat során sebzés nem történik, a vad elejtése megegyezik a természetben lezajló eseményekkel;
- a természetszelektáló, önszabályozáshoz hasonlóan segít a gyengébb egyedek selejtezésében;
- természet közeli, a vadnak nagy túlélési esélyt biztosító vadászati mód;
- a korszerű környezettudatos szemlélettel harmonizál, 100%-ban környezetbarát, tevékenysége nem jár semmilyen környezetkárosítással, nem használ fel semmilyen környezetszennyező anyagot, semmiféle mellék vagy végtermék nem keletkezik;
- Európa vadászatának nem elhanyagolható, növekvő arányú részét képezik, Magyarországon, mint hagyományos vadászati mód legális.
Vadászat - solymászat László Gyula, 50 rajz a honfoglalókról. Móra, Budapest, 1982, 49. old. (részlet).
(A felvétel az eredeti akvarellről készült.)
KAPCSOLAT
